Sziasztok! (Utoljára)
Mint látjátok, a végére értünk a
történetnek. Hihetetlen, hogy máris vége. Nekem nagyon kevés időnek tűnt. Még
emlékszem, amikor több mint egy éve hülyülésből felvetettük, hogy írhatnánk egy
közös történetet. Elkezdtük írni, körülbelül két-két oldalig jutottunk, utána
pedig félretettük. Aztán május környékén, újra felröppent a dolog, és lássatok
csodát, megírtuk. Még egyik történetemre se voltam ennyire büszke, és nem
tudom, hogy lesz-e a jövőben olyan, ami ezt lepipálja.
Elsősorban hozzátok szeretnék
szólni pár szót, mert soha ennél jobb olvasóközönségem nem volt. Rendszeresen
írtatok nekünk kommenteket, amikből megtudhattuk, mi nyerte el a tetszéseteket,
na meg persze, hogy mi nem. Mindennemű hozzászólást szeretnék megköszönni,
élvezet volt olvasni és válaszolni rájuk. Remélem, nem mentek messzire, és ha
esetleg a jövőben valami újba vágnánk bele, akkor is velünk tartanátok. Imádlak
titeket!
Másodsorban pedig engedjétek meg,
hogy Líviához is intézzek néhány mondatot. Azt mondtam, hogy kihívás, és igen,
az volt. A lehető legnagyszerűbb és legjobban teljesített kihívás. Tudod miért?
Mert úgy éreztem, hogy fel kell nőnöm hozzád, és nem tudom, te hogy látod, de
azt hiszem azért sikerült azt a színvonalat hoznom, amit te szoktál adni az
olvasóidnak. Ha hiszed, ha nem, tanultam is tőled egyet, s mást. Például, hogy
mennyivel jobb, ha fejben megvan a történet alapja, ha tudom, merre tart a
cselekmény. Sokkal összeszedettebben írtam, mint előtte bármikor is. Négyszer
olyan figyelmesen olvastam át a részeket, bár még így sem tudtam biztosítani,
hogy hibátlan legyen, de te vettél rá. Most már nem csak azt tudom, hogy a
sorkizárt milyen jól néz ki, hanem azt is, hogy a bekezdéseknél a behúzások is
szebbé teszik az összképet. Fel tudnék sorolni még egy nagycsomó dolgot, amiben
jobban érzem magam, de felesleges lenne. A lényeg az, hogy a legjobbat hoztad
ki belőlem, úgyhogy köszönöm, ahogy azt is, hogy engem választottál
írótársadul. <3 Azt hiszem, elkönyvelhetjük, hogy valami olyasmit alkottunk,
amit felvállalhatunk. Bár ezt döntsék el inkább az olvasók, egy utolsó,
hosszú-hosszú hozzászólásban:)
A jövőben is puszilok,ölelek és imádok mindenkit,
Nix
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése